RPG

Minden más, ami nem Final Fantasy
Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

shelby: nyugodtan, legalábbis engem nem zavarna.
Nos akkor ahogy ígértem megírom:

Egy sötét szoba. A berendezés gyér volt, mindössze egy köralakú asztal a szoba közepén, rajta egy váza, benne egyszerű virágokkal. Az asztal mellett egy ágy volt. Az asztal két oldlaán, egymással szemben egy ablak és egy ajtó volt. De nem is ez volt az érdekes, hanem az ágyon fekvő lány. Nyitott szemmel feküdt a hátán, feje alatt a keze és csak bámult. Lila szoknya volt, rajta, fehér fölsővel. A derekára még egy sötétkék kendő is volt kötve.
És hirtelen berobbant az ablak. A lány azonnal felpattant és az ablak maradványaihoz lépett. Ekkor egy sötét alakot látott meg, lent az utcán.
- Ha van bátorságod kislány, gyere és küzdjünk meg - kiálltotta fel az alak. Férfi volt, ezt már a hangjából is lehetett tudni.
- Mit akarsz tőlem? - kérdezte a lány csodálkozva - Mit ártottam neked?
- Tudod te azt jól, Viktória - válaszolt a hang.
- Honnan tudod a nevemet? - csodálkozott Viki, de a férfi valószínleg csak mosolygott.
- Nolám valaki felébredt az zajra. Majd később meg beszéljük ezt, bogaram - és azzal eltünt az éjszakában. Viki megfordult és egy fiú állt az ajtóban. Az a fiú aki a fogadóban látta őt.


Remélem elégedettek vagytok.

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

A fiú csak bámulta a történteket, de nem szólt semmit. Csak becsukta és elindult a szobája felé.
*-De jó, ezért felébresztenek.-lefeküdt az ágyába- vajon miért ronbangatnak itt ablakokat?? És miért pont egy kislány szobáját. Na de kiérdekel, holnap úgyis megérkezik az a programozó és már tününk is el innen.-azzal elnyomta az álom.*

Regel 8 óra felé már lent volt a fogadóba. De a programozó még sehol sem volt, talán késik. Godnolta. De a lány megint ott volt...

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

A hajnal még épp pirkadt, amikor a férfi a nedves fűvel borított dombtetőre fölért. Az ég alja narancsban fénylett, a boltozat viszont még szénfekete volt. A férfi lassan lépkedett a párás levegőben, s személyét elrejtette a csigalassan oszladozó köd. A dombtetőről épp ki lehetett venni Zeles fényeit. A férfi kihúzta tokjából bonyolult felépítésű kardját, és néhány szertertásos mozdulatot tett vele a város felé. Majd a kardra nézve elmosolyodott.
- Kíváncsi vagyok, belenéztek-e a ládába... - gondolta. - Nagy lepődés lenne. Bár lehet, hogy ha kinyitották volna, nem így nézne ki a falu.
Ma estére már a Harmadik Körben kell lennie a varázslatnak - tekintetét az égre emelte - Már lassan-lassan láthatóak is.
Hát ez a lassan-lassan nem minden ember számára jelentett láthatót. Olf előtt azonban feltárult az ezer meg ezer kis fénypont, amelyek megállíthatatlanul közeledtek a bolygó felé.
- Ez lesz a második hullócsillageső az életemben - állapította meg. - Még kettő, és beteljesül a végzet, mint mindenkinek. Na de minek ezen gondolkozni. Irány Zeles!
Leballagott a domboldalon, és fél óra múlva már a város kövét tapodta. Eszébe jutott, hogy a ködben nem viselte a Glóriát. Hajához nyúlt, és megbizonyosodott arról, hogy csurom víz lett. Nagyot nevetett, miközben kirázta hosszú vörös üstökéből a vizet, miközben a városlakók nagy szemeket meresztve rá, elhúzódtak közeléből.

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Viki lesétálta szobájából. A fogadóban a fiú akit előző nap éjjel látott, megint ott ült. Egy doboz volt nála és folyamatosan a lányt bámulta.
- Most mit bámul ez a fiú? - gondolta - Még csak nem is vagyok szép. Ráadásul az a pasas se tudom, mit akart tőlem. Küzdjünk meg? Minek? Én csak egy egyszerű papnő vagyok. Jó kicsit fiatal, de hát így többet tudok tanulni. És honnan tudta a nevem. Nem hinném, hogy ennyire híres lennék. Még mindig bámul. Remélem nem akar tőlem semmi rosszat. Ez a mai világ kiszámíthatalan és - de nem volt ideje tovább gondolni, mert egy vörös hajú ember belépett az ajtón. Egyenesen ahhoz a fiúhoz indult, akinél a doboz volt - Na ez egyre furcsább és furcsább lesz. Jobb ha kihallgatom miről beszélnek, de csak óvatosan - azzal odament a csaposhoz és kért egy italt. A fiú és a vörös hajú pasas is ott ült. Pár székkel arrébb ült le, de még így is hallotta őket:

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

-Végre hogy megérkezett, már azthitem hogy sohasem ér ide-majd belekortyolt az italába.
-Látom vigyáztál a ládára és nem nyitottad ki.
-Ezt meg honnan tudja??-bámult elkerekedett szemmel, de Olf csak mosolygott.
-Na mindegy, nem is édekel-köszörülte meg a torkát-uram, remélem mihamarább indulunk és ha megérkeztünk akkor megkapom a fizetségem, különben...
-Szólíts csak Olfnak, de a te nevedet még mindig nem tudom fiú.
-Nem szoktam senki orrára kötni, nagyon kevesen ismerik a nevem. De mivel úgy sincs más választásom-sóhajtott-Sin
A reggelit Sin szótlanul töltöte, inkább csak Olf mesélt végig neki a találmányairól és egyebekről. Mikor végeztek a reggelivel, Sin megszólalt
-Olf, igen különös emberek vannak erre. Ablakokat rombandgatnak és az a lány is amióta megjöttél halglatódzik.
Azzal felált Olf és odament a lányhoz.
-Mit csinál uram??Mit csinál?-köpte ki a kávéját

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

Olf dühösen pattant fel a székről. Csak néhány lépést tett a lány felé, miközben fémláncokkal díszített ruhája a székeknek ütődva csilingelt.
- Talán túl közvetlen voltam ezekhez a városlakókhoz? - fordult meg a fejében. - A fiúnak még ZurüNarandáról is meséltem... Persze, hamisan, mint a láda tartalmáról, de akkor is! Stahlen, vagy akármelyik nagybirodalom felébredhet ilyen mesékre. Végülis ilyen pletykák nélkül én is otthon lehetnék...
Odaért a lányhoz, aki meglepődött a hirtelen mozdulattól, talán meg is ijedt egy kicsit. Olf kirántotta a tokjából vízmeghajtású lőfegyverét, és egyenesen a lányra szegezte.
Sin a háta mögött épp a kávéját köpte a padlóra, amit az asztalt súroló kocsmáros rosszabb szemmel nézett, mint egy fegyver előkerülését. Nyilván hozzászokott már az ilyenekhez.
Olf a másik kezével néhány mozdulatot tett, mire a lány alig észlelhetően a levegőbe emelkedett, és túlvilági fényt kezdett árasztani. A kocsmáros most már magasra emelte szemöldökét.
- Egy mágus?? - gondolta. - Nem sok ilyet lehet látni mostanában. És az a fegyver!... Vajon mennyit adnának érte a feketepiacon? Hé, Ozzy! - súgta oda az előtte lévő alaknak.
Oldalbabökte a harmadrészt részeg, harmadrészt másnapos, és végül harmadrészt alvó Ozzyt, akinek könyöke lassan lecsúszott a pultról, és úgy lefejelte a korsóját, hogy egyből felébredt.
- Mi az ördög van? - súgta vissza rekedten.
- Azt nézd! - mutatott a kocsmáros olfra.
Néhány másodpercig néma csend volt, majd olf elengedte Vikit, aki visszaereszkedett a padlóra. Olf lecsukta a szemét.
- Varázslat! - prüszkölte sörét Ozzy.
- Hmm, vajon mennyit fizetnének azért a stukkerért? - célzott a lehetőségre a kocsmáros.
- Hmm, milyen igaz! - villantotta meg Ozzy csillogó mosolyát. Két aranyfoga is volt... Megfordult, és úgy nézte a jelenetet.
Olf végre kinyitotta furcsa szürkében fénylő szemét.
- Mi a fene volt ez? - kérdezte Viki.
- Tiszta vagy.
- MI?!
- Nem dolgozol senkinek.
- Jaaaa...
- Minek hallgatóztál?
- Ööö... csak!
Sin összevonta szemöldökét. - Ha ezt elhiszi, nem nagy mágus. Olyan átlátszó hazugság, mint a zöld sörösüveg!
- Csak? - kérdezte olf.
- Csak. Valami baj van talán?!
- Hát, ha csak, akkor semmi... - válaszolt a programozó.
Sin a tenyerébe temette az arcát. - Hát ez elég naiv volt...
- Mi a neved? - kérdezte olf.
- Hát pont ez nem tudja magától - motyogta az orra elé.
- Tessék?
- Viktória.
- Hmm... én olf vagyok. De kisbetűvel, érted? - itt megfordult. -És ezt neked is mondom, Sin, mert fogadok, hogy naggyal írtad volna, ha arra kerül sor.
Sin vállatvont.
- Miért kisbetűvel? - kérdezte Viki.
- Csak! - mosolyodott el olf. - Figyelj, te körülötted furcsa aurát érzek. Vannak alvászavaraid?
- Ma például voltak...
- És szoktál fényeket látni ilyenkor?
- Nem, de néha felrobban az ablak...
Sin belevigyorgott a kávéjába.

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

- Nos háát az úgy volt, hogy - kezdte Viki, de nem tudta mit mondjon és csak a földet bámúlta. Közben a fémláncokat birizgálta a kendőjén - Nem mondthatom el, ami este történt, az csak az én dolgom.
- Kislány - szólt Sin - ha azt hiszed, hogy semmi közünk az ablakhoz hát tévedsz. Hallgatóztál.
- Nos háát én - kezdte megint - Mennem kell! - aztán kirohant volna az ajtón, de olf(kisbetűvel |:DD ) elkapta a grabancánál. Viki rúgkaptált össze-vissza és azt mondta:
- Engedjetek el! Én csak egy papnő vagyok! Azt se tudom, miért akart kihívni az a pasas!
- Milyen pasas? - üvöltött olf.
- Az aki tegnap este megtámadott - már-már sírt Viki - Kérem eresszen el - és elsírta magát.
- Jól van már csak ne sírj - mondta olf. Közben Sin jót nevetett és azt gondolta magában:
- Hogy milyen pityergős ez a lány! - de többet nem tudod gondolni, mert az ajtó berobbant. Egy alak állt az ajtó maradványain, de nem lehetett látni ki volt az pontosan, mert egy sötét aura vette körül.
- Héé ember - szédelgett Ozzy az alakhoz - Ez a mi kocsmánk! Tünés!
- Hm - csak ennyit mondott a férfi, majd valamilyen erővel ellökte magától egy intéssel Ozzy-t - Nekem csak Pőcze Viktória kell. Küzdjünk meg.
- De miért? - tápszkodott föl a lány. A robbanás a földre taszította. Sin közben visszaült a pultoshoz és kért még egy kávét.
- Kell az erőd.
- Mi? - értetlenkedett Viki - Én csupán egy mezei papnő vagyok.
- Ez a lényeg - szólt olf - Hát nem fogod fel? Az aurája a feket mágiából árad. Szüksége van a fehérre. De hogy mire azt nem tudom.
- Csak okosan - szürcsölgette a kávéját Sin, de senki nem figyelt rá.
- Akkor most mi lesz? - kérdezte Viki.
- Elviszem a fiút - mondta az alak aztán magához húzta a fiút valamilyen különleges erővel.
- Engedd el! - mondta Viki aztán neki rohant a sötét alaknak.

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

-Mi a-nyögte ki Sin, miközben valamilyen fekete erővel magához húzta a pasas- mágiát használgatunk??-mondta gúnyosan.
Mire Viki odaért volna Sin már egy mozdulattal kicsavarta ellenfele kezét és arréblökte.
-Menj innen kislány-azzal Vikit is arréb lökte, ami nagy hiba volt mert nem figyelt elenfelére aki közben felállt és egy tőrt hasított végig Sin hátán. A fájdalomtól bedőlt a székek közé. Annyi sem kellett olfnak, egyből elővette pisztolyát, de Sin leintette.
-Hagyd, ő az enyém, ezért megfizet-állt fel a sarokból. Érdekes volt hogy a hátán okozott súlyos seb már nem vérzett. olf észrevette Sin szakadt ruhája alól kivillanó tetoválásokat.
-Ezért még megfizetsz-azzal ordítva a férfi felé rohant akinek szinte semmi esélye nem volt a fiúval szemben.
Sin már azon volt hogy eltörje a férfi nyakát, de olf közbe szólt:
-Hagyd meg az életét!-lépett oda a férfihez-és most beszélj, ki küldött??Miért akarjátok megölni ezt a lány??
-Hehe-röhögött- azt nemmondom meg hogy kiküldött, nekem már úgyis mindegy, de azt elmondhatom hogy a lánynak különleges ereje van és a mesteremnek erre szüksége van, hogy újból életre kelljen-röhögött-és most öljetek meg!!
-Azt várhatod-mondta olf majd felállt és odaszólt Sinnek és Vikinek-Ez nem biztonságos menjünk ki innen.
Azzal elindultak kifele, de a férfinek nem volt elég a vereség és Sinre támadt.
-He?? Megakarsz hallni??-fordult az férfi felé- ha ezt akarod.
Azzal megragadta a férfit a nyakánál fogva és a pultról felvett egy hosszú kést és azzal levágta a fejét. Sin szemében különes piros fény villant meg, majd ordítva a fejét fogva kiszaladt a poros utcára és térdre ereszkedve ordított tovább.
-Jól vagy??-ment oda hozzá a lány
-Persze, semmi bajom-azzal felállt, de látszott rajta hogy még mindig hasogat a feje valamitől- Na de elég ebből, induljunk olf az uticélunk felé.
Viki és olf csak bámulta őt
- Na jó-mondta-elmegyek veszek egy új fölsőt addig találjátok ki hogy mit akartok-azzal elindult egy üzletet kereseni.
-Hidegvérrel megölte azt az embert-mondta bámulva olf, mire Viki bólintott és nyelt egyett...

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

- A kölyök hidegvérű gyilkos - gondolkozott olf. - Fura, hogy félreismertem. Az ilyennek szemet kéne szúrnia nekem. A fenébe is!
És mi van ezzel az alakkal?... Mi a fenét akarhatott, és egyáltalán melyiktől?... Túl hamar beszélt. Fene furcsa ügybe keveredtem, az egyszer biztos...
Na de indulnunk kell, ha még ma estére a Harmadik Körbe akarok érni, márpedig muszály!
- Jól vagy? - fordult oda olf Vikihez.
- Igen, azt hiszem - zihálta Viki.
- Mégis mivel akartad legyűrni?
Viki furcsa pillantást vetett, majd elfordult. Aztán mindjárt vissza is fordult, mivel a fejetlen holttest épp mögötte hevert.
Olf felvonta a szemöldökét. Eltette a pisztolyt, majd meg akart fordulni, mire:
- Kezeket fel, barátaim! - hangzott hátulról. Ozzy állt mögöttük, kezében két revolverrel.
- Na ne, már maga is balhézni akar? - kérdezte gúnyosan olf, majd kezébe temette arcát.
- Azt mondtam fel a kezekkel! - ordította Ozzy. - Nem lesz itt semmilyen balhé, csak szeretném megkapni azt a szerkentyűt!
- Melyiket, ezt? - nyúlt volna olf a pisztolyhoz.
- FEL A KEZEKKEL!! - üvöltötte a bandita.
- Oké-oké - emelte fel a kezét olf.
- Csöndesebben, Ozzy! - szólt közbe a kocsmáros. - Még felfigyelnek a csendőrök! És ne felejtsd el, ahogy megbeszéltük: egyharmada az enyém!
- Jól van, jól van! - acsargott az aranyfogú rabló.
- Mi a fenébe keveredtem?! - töprengett Viki. - Tanulság: sose aludj fogadóban... Ott mindig nagy a balhé.
Olf hirtelen mozgást észlelt a lépcsőről. Sin közeledett, láthatólag észre sem véve a jelenetet.
Ozzy egy lépést tett Viki és olf felé.
- Na mi lesz?! Ide vele! És semmi varázstrükk, mert már viszket az ujjam a ravaszon!
- Oké, megértettem - sóhajtott olf.
Viki elszántan várta az események alakulását.
Mindenki feszülten várakozott.
- Na mi lesz?! Gyerünk!! Ide vele!
- Na jól van - mondta olf, de csak idáig jutott.
Sin lesétált a lépcsőn, és végignézett az embereken.
Majd lazán felkapott egy széket, és teljes erejéből Ozzynak vágta. A kocsmárosnak tágra nyílt a szeme. Ozzy szeme viszont lecsukódott, és elterült a földön.
- Na, indulunk, uram? - kérdezte olftól.
- Ezt meg hogy képzelted?! Mi lett volna, ha elsül a fegyvere.
- Sosincs töltve neki. Ő a város legnagyobb csórója. Még az aranyfoga sem igazi.
Erre mindenki nagyot nézett.

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

shelby: nem szeretnél beállni?

Viki remegve lépett ki a kocsma ajtaján.
- Valakinek kell az erőm, amiről azt se tudom, hogy mi - gondolta magában - Félek. Mibe keverdtem én? Azt se tudom, mi folyik itt. Olyan hirtelen történt minden. Fura figurák vesznek körül. Az a Sin simán elintézte a pasast. Meg a másik. Az az olf vagy ki a fene. Rettenetes ereje van. Mind a kettő olyan bátor, én meg annyira félek. Nagyon félek!
- Héé kislány, jól vagy? - kérdezte Sin a fejétről letörölve a rászáradt vért. A városból sétáltak kifelé - Máskor kicsit óvatosabb próbálok lenni, oké? - mosolygott.
- Okés - mondta remegve Viki.
- Ne félj megvédünk - mondta olf - Ha cserébe elkísértek valahova. Hogy hova, az titok, de ha velem jöttök és sikerrel jártok nagy jutalomban lesz részetek.
- Én válalom. Úgy sincs jobb dolgom - vágta rá Sin.
- A nővéremért - súgta Viki, majd azt felelte - Teljesen ki vagyok szolgáltatva a gonosznak. Társaságban talán több esélyem lesz a túlélésben. És úgy is: a gyógyítóerőmnek majd hasznát veszitek. Remélem.
- Nos akkor ebben meg egyeztünk - kezdte olf - Akkor indujunk máris el. Az utat én mutatom - azzal elindultak a közeli erdőbe. Szónélkül barangoltak, de az erdőn nem tudtak az nap keresztül jutni. Így este letáboroztak. Viki tudásának hála, felismerték azokat a növényeket, melyek ehetőek voltak.
(mellesleg ez nem igaz egyáltalán :rolleyes: )
- Fúúúj - szörnyülködött Sin. Egy lila színű, félig megrágott bogyó landolt a kezében, mely néhány másodperccel ezelőtt még a szájában volt. - ennek undorító az íze.
- Szerintem finom, de egyben egészséges is - okoskodott Viki.
- Lehet, hogy egészséges, de azért mindennek meg van a határa - mondta olf a bogyót nézegetva, majd megkóstolta. A várt hatás nem maradt el: hatalmasatt köpött, kb. 10 métert és a megmaradt bogyót a köpése után hajította.
- Ezt, hogy bírod megenni?
- Ahogy a többi ételt - mosolygott, majd ásított egy nagyot -Fárasztó napunk volt megyek aludni. Majd ébresszetek fel, ha őrködnöm kell. Azzal kicsit arrébb ment, lefeküdt a földre és máris elaludt.
- Hát ez gyors volt - nézett nagy szemekkel Sin.
- Mit vársz tőle? Egy gyilkos üldözi amiatt, amiről nem is tud semmit és még csak 15 éves lehet körübelül.
- Ez igaz. Kezdi az őrséget uram, vagy inkább én?
- Kezdjed. Majd ébressz fel éjfélkor.
- Renben uram - felelte Sin és olf arrébb ment aludni. A föld kemény és kénylemetlen volt ugyan, de 10 perc alatt ő is elaludt. Éjfél előtt pár perccel síkoltozást hallott. Azonnal kinyitotta a szemét és körül nézett. Sin ott térdelt Viki mellett, aki sikoltozott és rángatózott.
- Viki ébredj! - mondta Sin - Ébredj!
- Mi történt? - kérdezte olf.
- Pár perce elkezdett sikoltozni és rángatózni - felelte - Próbáltam felébreszteni, de nem ment. Épp azon gondolkoztam... - de el is hallgatott, mert a sikoltozás abba maradt. Viki kinyitotta a szemét, de nem volt magánál. Sinnek és olfnak nem volt ideje a csodálkozásre, mert két medve megjelent a hátuk mögött.

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

Beszúrás:
Olf némán feküdt az oldalán. Látszólag aludt, valójában azonban töprengett. Tulajdonképpen az ő gondolata volt az, hogy itt táborozzanak le, bár ezt a többiek észre sem vették. A manipulátor hatott.
- Mégis veszélyes egy gyilkossal meg egy zavart paplánnyal utaznom. Bár sikerült valamelyest manipulálnom őket, de ez nem az én érdemem... Na, itt az ideje, azt hiszem.
Hanyatt fordult, és felnézett az égre. Milliónyi fénypont tündöklött odafent. Olf felugrott, és halkan a faládához sétált. Néhány mozdulattal kinyitotta, és kiemelt belőle egy éjfekete gömböt. Gondosan visszazárta a ládát, majd végignézett az alvókon.
- Na most ettől rosszul fognak aludni... Mindegy, az a lényeg, hogy elmúlik a manipulátor hatása. Nem kellett volna elpazarolnom, és akkor talán kibírná a löketet. De így biztosan elpárolog... - egy aprócska gyémántkristály maggal ellátott manipulátort vett ki, amilyet csak az ő otthonában gyártottak, és elhajította az erdőbe. Sin és Viki egyszerre sóhajtottak, mikor a manipulátor önmagától kikapcsolt.
- Úgy sem volt már sok energia benne. Most tényleg az fog történni, aminek kéne: egy zsoldoskölyök és egy paplány életben nem fér össze természetes állapotban... - újra felnézett az égre, ahol a csak számára látható hullócsillagok fénylettek. Lassan felemelte a fekete gömböt, és átkattintiott rajta egynéhány kapcsolót. Majd elengedte a gömböt, és az úgy maradt ott a levegőben, mintha még mindig tartanák. Olf leült, és úgy várta a fejleményeket. Elővette a Glóriát, és betáplált rajta valamit. Közben a gömb már elkezdett a levegőben felfelé kúszni. Egyre forróbb és világosabb lett. Az ég mintha elmosódott volna, a gömb viszont egyenletesen kezdett kitűnni, végül már olybá tűnt, egy másik térben lebeg.
A folyamat körülbelül fél óráig tartott. A végén a gömb parányi izzó napként világított, az égről viszont minden fényes égitest eltűnt, csak a normális csillagok maradtak, azok fényét viszont elnyomta az Origóta.
- Na ezzel megvolnánk... - újra megnyomott valamit a Glórián, majd végre nyugovóra tért.
Pár perccel később óriási tömeg úszott keresztül az egen, és magába szippantotta az Origótát. A fémtömeget elrejtette az éj, és valahol nagyon távol egy képernyőn a hármas kettesre változott...

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

-Haj jaj-sóhajtott Sin- aszem míg elintézitek ezt a két állatot addig én megmosakszom.-azzal arréb ugrott a medve csapásától
-Micsoda itt hagynál mindket a bajban!!!??-üvöltötte viki, Sin csak elmosolyodott
-De akkor sokba fog kerülni ez nektek-majd elindult a medve felé- hát lássuk volt egy láda cipelés és 3 halott. Köztük az egyik ember-azzal egy hatalmasat bemosott a medvének-no meg hogy itt kisérgetlek titeket...
-Micsoda??-ment volna neki olf-ezért pénzt mersz kérni
-Akkor csak tessék, ott van a pisztolyod oszt lődd le őket-majd arrébment és lefeküdt-addig én pihenek
Viki felfutott egy dombra, olf pedig lőtte a vadakat. De mind hiába, mert egyre többen lettek. És így ő is hátrálásra kényszerült. Mikor már majd nem a medve áldozatai lettek mindketten, Sin beugrott a képbe és eltaszította a medvéket előlük.
-Na jó, ezeket nem számolom bele-azzal levedte a felsőjét, majd odaadta vikinek-vigyázz rá, mert ha nem egy szép nyakkendőt csinálok neked. Fussatok!!!!
-Mivan??-hőkölt olf-fussunk?? És te?? Elbírsz ennyi medvével?
-Majd meglátom és most fussatok, mert lehet hogy ti is ittvesztek.
Azzal Olf és Viki elkeztek futni, amerre egyébként is tartottak volna. olf még félszemmel figyelte hogy mi történik. Már amennyira ellátott még odáig.
Sinen a medvék súlyos sebeket ejtettek, de ő nem csinált semmit csak ordított és az erejét gyűjtötte.
A szeme pirosan izzott mint korábban, csak most sokkal erősebben és a tetoválások is a testén vibráltak.
Valami hatalmas démoni erő kezdte átvenni rajta az uralmat.

-Vajon mi lehet ez-remegett Viki-kics inálhatja ezeket a pusztításokat??
-Nemtudom-csurgott le olf fejéről a verejték-de menjünk és nézzük meg.
-Megőrültél??-mire kimondta alább hagytak a robbanások és végül abba maradt.
-Na már nem hallok semmit, menjünk

-Minek jöttetek vissza- Sin ott ült és a fejét fogta, amin egy újabb seb jelent meg, mint ahogy a test többi részén is-habár nem érdekel, hé add vissza a ruhámat-erántotta viki kezéből és gyorsan felvette.
Sin körülött minden elpusztult, semmi nem maradt életben
-Veled meg mi történt??-hebegtek
-Velem?? Velem?? Velem??-emelte fel a hangját- nemtudom hogy ki beszélt álmában és kiket üldöznek. Sztem inkább veled mi történt?? Miért rángatósztál?? Ki vagy te egyáltalán??
-Hogy én??-lepődött meg-majd elmondom hogy én ki vagyok, ha te is elmondod kivagy, mert szerintem ez nem normális amit műveltél. Hmm??
-Mesélj-ült le olf a földre, majd ők is így tettek
-Hát mit akartok tudni-nyelt-árvaházba nevelkedtem, mert a szülőhazámat lerombolta valaki és mindenki odaveszett csak én maradtam életben. Majd tudjátok, bosszút esküdtem, megtanultam harcolni és most a világot járom, hogy megtudjam ki mészárolta le a szüleimet és a városomat. Mivel nemsokmindenhez értettem, csak a harchoz így zsoldos lettem. Néha megesett hogy embereket is kellett ölnöm. De nem okozott gondot, ha az ellenségem megtud bárkit hidegvérrel ölni akkor nekem is meg kell. Ennyire egyszerű.
-Jó, ezt valahonnan sejtettem-húszta el a szályát viki- De mi történt itt??
-Hát ez már jóval bonyolultabb-sütötte le a fejét- amikor vért látok, amikor ölök, amikor fájdalmat okozok, amikor nekem okoznak fájdalmat, előtörik belőlem valami és elájulok. Mikor felkelek arra eszmélek, hogy a körülöttem lévőek, mind halottak. Legyen az ember, állat, növényzet, vagy akármi. Minden elpusztul. Ja és már gondolom észre vettétek hogy beőszült a hajam is, ez mindig megszokott történni ilyenkor és legalább egy hétnek el kell telnie hogy visszanyerje igazi szinét. De nem csak a hajammal van így, hanem az erőmmel is. Most például a légynek sem tudnék ártani. És ezek a sebek vagyis inkább hegek is annyi idő alatt gyógyulnak be. Szóval félig medig halhatatlan vagyok. De gondolom ha valaki sziven szúrna vagy lefejezne ugyanúgy meghalnék mint bárki más. Na de elég ennyit rólam, talán túl sokat is elmondtam. Nemtudom hogy miért.
És kislány, most halljuk a te történetedet...

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Ugy megkédezném, hogy mikor nyertem vissza az eszméletem? De mind1, így is jó volt.

- Előbb ellátom a sebeidet - mondta Viki majd oda sétált Sin-hez. A kezét Sin mellkasa elé tartotta, majd motyogott. Nem lehetett érteni, hogy mit mondott, de valami idegen nyelven beszélt. Majd kisebbfajta fényesség támadt és Sin sebei félig begyógyultak. Viki megszédült és lehuppant a földre.
- Ennél többet most nem tudok tenni.
- Ezt, hogy csináltad? - ámult Sin.
- Papnő vagyok.
- És egy papnő ilyet is tud? Én még nem találkoztam ilyen képességű emberrel.
- Lehet, hogy ezért üldöznek. Lehet, hogy a nővéremet is a hatalmáért ölték meg. Csak azt nem értem miért kell nekik ez a fajta erő. Hiszen csak gyógyításra képes a családom.
- Megölték a nővéredet? Csak gyógyításra képes a családod? Mi van???? Le vagyok maradva - Sin már szabályszerűen szédelget a "sok" információtól.
- A családomat kiírtottaák. Mikor tegnap előtt hazaértem, a házunk lángokban állt. Hallottam ahogy anyáék síkoltoztak. Én meg csak ott álltam és bámúltam. Ekkor a nővérem elfutott mellettem, de következő pillanatban lelőtték. Én meg csak álltam és álltam. És mire észbe kaptam mindenki meg halt. Nem tudtam senki se segíteni. Nem volt elég az erőm. Még túlságosan fiatal vagyok.

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

Öööö... red, a te karid képességei és bizonyos Dark Jak között párhuzamokat véltem fölfedezni. |:DD Ha valakit érdekel a Jak 'n' Daxter illetve a Jak II és Jak 3, itt egy vidi a játékról:
link
Most tanulnom kell, úgyhogy nem tudok írni...

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

Nem ismerem a játékot. Vagyis igen a Jak and Daxtert. De abba nem volt ilyen átalakulás féleség. Amúgy ezt az ötletet a egyik történetemből(amit írtam) abból merítettem

Avatar
Azureus
Szánalmas entitás
Hozzászólások: 1558
Csatlakozott: 2005. ápr.. 25. 17:04

Hozzászólás Szerző: Azureus »

Megpróbálnék beszállni én is.
Mivel red miatt nem használhatom a legjobb karakterötletemet marad a lopás :P

Név: Siegfried Schtauffen
Kor: mittomén, úgy 30
Magaság: mittomén, úgy 180 cm
Kaszt: Harcos
Fegyver: Soul Edge és Soul Calibur de most csak az Edge van nála
Kinézet: Siegfried


Miközben azok hárman beszélgettek nem messze tőlük egy német hapsi egy nagy egyszemű kardal nagy nehezen próbált átmászni az erdőn. Néha megállt és fájdalommal s ugyanakkor ijedten jobb kezéhez kapott. Hirtelen hatalmas üvöltéseket halott nem messze tőle. Amilyen gyorsan csak tudott elkezdett a hang irányába szaladni. Az ő tempójával ez inkább sétálásnak tünt. Mire odaért már csak beszélgetést hallott és gondolta inkább elbújik az egyik fa mögé.
- Nagyon erős gonosz erőt érzek - mondta Viki ijedten.
olf kérdés nélkül megtalálta a fa mögött bujkáló Siegfried-et és meg akarta támadni de az hirtelen összeesett. Mikor felébredt mindenki messze állt tőle. Sigfried felállt és elindult feléjük
- Érzem a gonosz aurádat - mondta Viki - Ne gyere közelebb!
- Az nem én vagyok - mondta - a kardot érezted.
- De ha ilyen gonosz az a kard miért nem dobod el?
- Mert először is nem tudom, másodszor pedig el kell pusztítani. Ezért keresek egy másik kardot amivel el lehet pusztítani. Úgy hallottam ZurüNarandában van úgyhogy most oda megyek.

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

Mé milyen karakterötleted volt?? |:DD

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Siegfried nem éppen a kedvenc szereplőm a játékból, de jó választás volt. Érdekes lesz így a sztori. :D nem akar még valaki jönni?

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

A meleg déli napsugarak lomhán törték át a koraőszi lombokat, ahol négy alak ücsörgött egy kis tisztáson.
A fű még itt-ott már barnába fordult, és néhány levél is szállingózott lefelé. A négy alak még külsőre is furán festett így együtt, pláne ha lelküket, gondolkodásukat, céljaikat vesszük alapul. A sors mégis összehozta őket, ezen a békés tisztáson, ahol életük útja újra fordult egy kicsit. Mindannyiukban más volt az, ami miatt a többiekkel igyekezett tartani...
Sin félre akart vonulni, de Viki erősködött, hogy a sebeit ápolni kell. Végül beszédbe elegyedtek. Olf fél szemmel őket figyelte, fél szemmel a jövevényt.
- Szóval ZurüNarandába mész, mi? - kérdezte Siegfriedet.
- Oda hát. Nem gondoltam, hogy mások is ismerhetik. Csak kevesen ismerik, én is csak egy térképről, és néhány elejtett szóból.
- Mondtam én egy szóval is, hogy ismerem? - kérdezte olf vigyorogva.
- Hát... nem.
- Akkor jó, mert tényleg ismerem. Mondhatni második szülőhazám.
- Tényleg? És tudsz valamit a Soul Caliburról?
-Mi? Ja, azt a kardot keresed? Hát nem ismerem... Régen jártam ZurüNarandában...
- El tudnál vezetni a városba? Úgy hallottam el van rejtve.
- De még milyen jól! - nevetett olf. - Én is oda tartok épp.
- Akkor egy úton haladunk.
Sin és Viki is figyelni kezdtek a beszélgetésre.
- Az én nevem Siegfried. Mi a tiétek?
- Olf. Kisbetűvel kell leírni, csak hogy el ne tévesztd. Amint mondtam, haza igyekszek ZurüNarandába.
- Hívjon csak Sinnek... - morogta Sin. Nem tetszett neki ez az alak. - olfot kísérem, ládát cipelek, meg ingyen medvéket ölök...
- Jól van na, majd megkapod érte a fizetséged! - húzta el a száját olf.
- Pőcze Viktória... Khm... munkát keresek.
- Na, fura egy banda, az biztos - gondolta Sigfried. - már csak én kellettem ide.
- Szerintem ebédeljünk meg - javasolta Sin.
- Jó ötlet - helyeselt Viki.
- Farkaséhes vagyok - mormolta Siegfried. - De egy falatom sincs.
- Nekem sincs... - mondta olf.
- Senkinek sincs... - tette hozzá Sin.
- Nekem van! - jegyezte meg mosolyogva Viki, és előkapott egy csomag bogyót.
Sin vad fintorgásba kezdett. Sigfried kíváncsian megkérdezte:
- Milyen íze van?
- Ööö... mint két feltrancsírozott medvének - mondta olf azt, ami először eszébe jutott.
- Kérhetek egy marékkal? - kérdezte Sigfried.- Meghálálnám.
- Inkább ne kérj - intette olf. - Mert annyi sem marad benned, amennyi most van.
Siegfried felvonta a szemöldökét.
- Az erdő másik végén van egy falu. Talán ott adnak szállást. - vetette fel az ötletet Viki, miután végzett az ebédjével.
- Meddig tart az út? - kérdezte Sin.
- Hát koraestére odaérünk - mondta olf.
- Voltál már ott?
- Igen, tegnap előtt. Furcsa neve van.
- Villon. Egy kis erdőszéli település. - szólt közbe Viki. - Onnan származik az apai ágom.
- Akkor biztos jól ismered - vetette közbe Siegfried.
- Igen jól...
- És azután merre megyünk? -kérdezte Sin olfot.
- Tovább, egyenesen Arakriába. Ott vonatra szállunk, és irány a Stahlen Birodalom. Azon keresztül vezet az utunk.
- De ez még messze van, most inkább törődjünk azzal, hogy időben odaérjünk Villonba. - mondta Viki.
- Jól beszélsz. Induljunk! - adta ki a vezényszót Siegfried.

Hű, olyan nehéz leírni, hogy Siegfried!!! :@ |:DD Nem lehetne Sigre rövidíteni majd?

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Ez jó rész volt olf. :D

Az út hátra levő része zökkenő mentesen ment és eljutottak Villon kis falujába. Egyszerű kis település volt. A falunak nem volt szüksége külső segítségre, mindent megtermelt magának, de azért nyitott volt a külvilági dolgokra is.
- De jó ide visszatérni - mondta Viki és mint valami kisgyerek, berohant a városba.
- Esküszöm ez a lány egyre furcsább és furcsább - mondta Sin csodálkozva. És igaza volt: Viki ide-oda ugrál, egyik háztól a másikig, és a legapróbb tárgyanak is annyira örült, mint majom a farkának.
- Végre itt - mondta Viki majd eldölt. A többiek odarahantak, de rájöttek feleslegesen. A lány porangyal csinált a földbe.
- Mond, jól vagy? - kérdezte Siegfried.
- Hát persze - vágta rá és felült - Olyan jó itthon, újra.
- De te nem itt éltél - furcsállta olf - Nem?
- De, de gyakran idejártunk - mondta Viki, majd felállt és leporolta a szoknyáját - Apával minden hétvégén idejöttünk. Nagyon jó volt és ...
- Inkább keressünk egy szállót - vágott közbe olf. Nem akart történelem órát hallgatni.
- Oké akkor mutatom - szólt Viki és az élre tört. Órákig sétáltak és közben beesteledett.
- Egyáltalán tudod merre megyünk? - lihegett Sin. Még mindig gyenge volt a nagy erőfeszés miatt.
- Itt vagyunk - felelte és megállt egy omladozó ház előtt. Siegfried-nek a lepukkant csövi tanya* jutott eszébe róla először.
- Ez volna az? - kérdezte Siegfried undorodva.
- Most mi a bajod? - értetlenkdett Viki - Ez a legjobb szálló.
- Képzelem milyen lehet a legrosszabb - sugta Sin olfnak.
- Ha nem tetszik menjetek máshova, de én nem segítek nektek - azzal a lány bement a szállóba. A három férfi összenézett.
- Van választásunk? - tette fel a költői kérdést olf.
- Nincs - vágta rá a másik kettő, azzal besétéltak. Kicsit rosszabbra számítottak, de még így se nyerte el a tetszésüket a szálló. Szinte az összes falat penész borította, a lépcső mohos volt. Viszon a bútorok vadonat újak voltak.
- Ez a legfurább szálló amit valaha is láttam - jelentette ki Siegfried. Viki odasétált hozzájuk a pultól.
- Foglaltam szobát, gyertek - azzal elindult a lépcsőn. A fiúk uána mentek, de majdnem elestek a mohán. Mire nagynehezen felértek a szobába tátva maradt a szájuk. Egy teljesen tökéletes szoba állt előttük, ízlésés berendezéssel. 4 ágy volt egy más mellett, köztük éjjeli szekrényekkel.
- Én mondtam, hogy ez a legjobb szálló - mosolygott Viki azzal az ablak melletti ágyra ugrott - Ja és a pénz ne érdekeljen. A szobát igyen kaptuk, mert az eladó apám jó barátja volt és engemet is ismer. Ami kell, azt itt megtaláljuk. Sin gyere, ellátom a maradék sebedet.
- De már nincs is - tiltakozott.
- A hátadat még be se kötöztem.
- Mintha lenne választásom - sóhajtott - Mi vagyok én, a gyakorlóbábud? - de Viki nem felelt csak benyúlt az éjjeli szekrényébe és kivett egy fáslit, majd bekötözte Sint. Siegfreid és olf halálra röhögték magukat, mert a papnő egy múmiát csinált betegéből.
- Kicsit sok lett a géz - mondta bűntudatos vigyorral Viki.
- Hmobrümüm - mondta volna Sin, de csak ilyen hangokat lehetett hallani.
- Leszedem a felesleget és megyek aludni - mondta Viki és úgy is lett. olf és Siegfried még egy párszor kicikizték Sint, ő meg megkergette őket, közben meg szerett papnőnk zuhanyozott. A fiúk véletlenül betörték az ajtó és azzal az erővel kaptak is egy hatlamas nyaklevest.
- Az addig oké, hogy én még megörülök, mert itt vagyok és örülök, na de ti is? - ordíbált a lány egy szál törülközőben.
* a táborunkban volt ilyen a szállásunk, még hatodikban, csak sajnos nem így nézett ki belülről. A jelzőt nem én találtam ki.


A többit a fiúkra bízom. :)

Avatar
Red13
The Great Warrior
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. jan.. 23. 17:27
Tartózkodási hely: Salgótarján

Hozzászólás Szerző: Red13 »

-A rohadt életbe-mormogta magában Sin mivel a sok géztől és a feszültségtől nem tudott elaludni-hát kell ez nekem?? Ittvagyok összezárva egy rakás bolondal, nemjó ez így. Én aki egész életmben magányosan jártam a világot most ezeket kisérgetem Marha drága lesz ez olf uraság, marha drága. És még a múltamat is elálrultam nekik-sóhajtott egyet majd felkellt az ágyból-Na kimegyek egy kicsit a szabadba levegőzni, hátha kitisztul a fejem- Azzal óvatosan kisétált az ajtón úgy hogy a többeik ne vegyék észre.
-Na ez megvolt-fújta ki a levegőt, majd elindult le a portára.
A lépcsőfordulóban 4 ember beszédére lett figyelmes, nyilván az alkalmazottak lehettek azok.
-Vajon miről beszélgethetnek ilyen későn. Áhh biztos csak nemtudnak ők sem aludni-azzal megindult lefele, de amikor olyat hallott hogy:
-Öljétek meg őket! A többiek már teszik a dolgukat, már csak a parancsomra várnak hogy a levegőbe repítsük az egész átkozott falut.
-Igenis!-felelte a másik három
-De megadom nektek azt a lehetőséget hogy előte szórakozzatok velük. Szívjátok ki a vérüket. Megyek én is szétnézni, mert már nagyon éhes vagyok-azzal becsapta az ajtót.
Sin lerohant az emeletről és a két ember elé állt.
-Csak ne olyan sietősen-azzal az egyikőjük eltaszította őt- Hár persze, én hülye, hisz még nem tért vissza az erőm. Most mi lesz??-aggódva figyelte őket- Kik vagytok ti egyáltalán??
-Hehe-azzal mind a háromnak elváltozott a szeme és a szemfogai megnőttek-Nem hallotál még a vámpírok klánjáról?
-Úristen, hova kerekedtem én. Hé fiúk ébredjetek!!!-ordibálta de mindhiába, mert nem jött senki le. Nílván aludtak mint a bunda

Avatar
Azureus
Szánalmas entitás
Hozzászólások: 1558
Csatlakozott: 2005. ápr.. 25. 17:04

Hozzászólás Szerző: Azureus »

Felőlem lehet Sig vagy bármi csak tudjuk hogy ő az. csak így hasonlít a Sin-re.

Siegfried kint állt az falu szélén és csak ijedten nézte jobb kézét. Egyszercsak hirtelen megrándukt
- Muszáj elpusztítani a Kardot.
Hirtelen segélykérést halott a faluból. Gyorsan elkezdett szaladni a fogadó felé. Amint odaért berohant és két "embert" látott kik Sin-t próbálták megölni. Siegfried nekirohant az egyiknek és megpróbálta lecsapni a fejét, de az gyorsabb volt és kitért.
- Rohanj szólj a többieknek! Ne várj! Inkább csak olfnak. Ez túl veszélyes.
Sin megpróbált felrohanni de nem volt sok ereje. Eközben Siegfried feltartotta a két vámpírt. Sin felért és felébresztette olf-t
(ehez hogy jön a tárgy rag? :P ) Aztán ketten rohantak vissza. Viki ugyancsak felébrett és a fiúk után osont. Mikor leértek Két szétkaszabolt testet láttak és Siegfried-et. De jobb keze nagyobb volt mint eddig zöld, pikkelyes és egy száj volt a vállán. (undi mi?) Siegfried megtámadta a két fiút de azok félreugrottak ezért a német belerohant a lépcsőbe. Felnézett és meglátta Vikit, majd elindult felé. Viki ijedtében sikított és mag elé tartva kezét megpróbált védekezni. Ám ekkor fény áradt kezéből és Sig összeesett a lépcsőn. Mikor a fény eltünt Sig a lépcsőn feküdt mostmár eredeti alakjában.
- Rémálom!!!
(nem, nem rosszat álmodott. a zöld kezű formája Rémálom) - kiabálta ijedtében - Megöltem valakit?
Sin unottan a vámpírdarabkákra mutatott.
- És embert?
- Majdnem minket. Mi a jóistent csináltál?!
- Nem én voltam. A Kard.
- Dobd már el végre azt a leskelődő pengét! - kiabálta olf.
- Mondtam már hogy nem lehet. És ha el is dobnám felvenné más. És nem biztos, hogy elég erővel bírni a Kard legyőzéséhez.
- Jóvan mindegy. Menjünk vissza aludni - ajánlotta Sin. *Ez egyre többe fog kerülni olf*

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Kapdt össze magad olf, mert lefogsz maradni. |:DD

Mindenki visszatért az ágyába. A hold fénye besütött az ablakon, egyenesen Vikire, aki a hátán feküdt és gondolkozott.
- Mi volt ez a fény, ami kezemből kijött? - gondolta - Ez volna az az erő amiért üldöznek? Nem tudok róla, hogy valaki is tudott volna használni ilyen erőt. A nővéremet is megölték, sok volt az ellensége. És pont akkor amikor segíteni akart anyuéknak. Ez olyan furcsa. És ez a Siegfreid. Hogy képes egy olyan gonosz karddal utazni? És az a Rémálom vagy mi? Teljesen eluralkodott rajta és meg akart ölni. Féltem. Lehet, hogy ez hozta elő az erőmet. Nem kéne ennyit rágódnom az eseményeken. Majd holnap kiffagatom - azzal el is nyomta az álom.

Avatar
olf
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 2315
Csatlakozott: 2005. nov.. 4. 23:43
Tartózkodási hely: Nem tartózkodom
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: olf »

Olf megvárta, még mindannyian alszanak, majd felkelt, és kiugrott az emeletről az abalkon át. Csöndesen hoppant a földre, majd nekitámaszkodott a falnak. Szüksége volt egy kis friss levegőre.
- Hogy tudnak ezek így elaludni? - kérdezte magától. - Ezek után... hol nőttek ezek föl? Komolyan mondom, nem kéne ilyen társaságban utaznom... Mondjuk én is aludtam már holtak mellett, de korán sem ilyen nyugodtan.
És a vámpírok... hogy kerülnek ide? Úgy tudtam, az összes klánt sikerült befogni... Sietnem kell ZurüNarandába, ha mindezekre választ akarok kapni.
Csöndesen cseperegni kezdett az eső. Olf felnézett az égre, ami most még számára is koromsötétnek tetszett.
- Ez a Siegfried is, tiszta Sin. Most már azon sem csodálkoznék, ha Viki óriásdinoszaurusszá változna át...
A fene egye meg ezt a hülye manipulátort! Pont most, három év után kellett kifogynia!... Na mindegy, most már megbirkózom ezzel. Pár hét, és már ott is vagyunk... - Azzal egy térképet vett elő, és megszemlélte: [ide majd berakom a térképet, csak most nincs rá időm]
Aztán rájött, hogy esőben mégse szerencsés az egyetlen térképét áztatnia, így hát gyorsan eltette, és elővett valami mást. Egy kéken-sárgán foszforeszkáló golyó vot az.
- Na ebből már csak ez az egy van, most jut eszembe... - le kell szoknom az ugrálásról - vigyorgott bele az éjszakába.
Bekapcsolta az antigravitációs golyót, és visszaugrott az ablakba, majd elhajította a füstölgő golyóbist.
- Tényleg, Siegfriednek van egy térképe ZurüNarandáról... Gyanús... Na mindegy, majd holnap rákérdezek.
Elterült a padlón, és elmormolt valami imát, majd elkezdte húzni a lóbőrt.
(milyen magyar kifejezés! |:DD )
Ja és olfot! |:DD Igaz, tényleg hülyén hangzik egy kicsit...

Avatar
kult44
Sorceress
Hozzászólások: 2862
Csatlakozott: 2005. júl.. 12. 10:13
Tartózkodási hely: A Vampire könyveim társaságában
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: kult44 »

Mikor az egész bagázs felkelt reggel, olyanok voltak, mint a zombik. Mindenki csak tántorgott, néha egymásnak mentek és estek egy nagyobbat. A legtöbet Viki esett. (Csak, hogy egy kicsit valóság hű legyen :) ) A mosdó olyan volt, mint valami átváltoztató kamra: Aki bement fáradtan, az frissen jött ki. Viki és olf furcsán méregette Siegfriedet, de nem tették szóvá a dolgokat. Szépen elköszöntek a portástól és útnak indultak Arakirába. A városba vezető út egy erdőn keresztül haladott. Dél környékén megálltak és letáboroztak az ebédhez.
- Ki éhes? - kérdezte Viki egy marék bogyóval felszerelkezve. De többiek gonoszan vigyorogtak és elővették saját kis cókmókjukat, tele normális étellel.
- Most végre nem kell azokat a hülye bogyókat ennünk - mondta Sin a két fiúnak. Viki félrehúzódva evett, egyedül - Kezd nagyon elegem lenni ebből a lányból. Mintha nem ismerné a világ rossz oldalát.
- De azok alapján amit mondott, igen - szól közbe olf.
- Mit mondott? - kérdezte Siegfreid és gyorsan elmagyarázták neki - Ez a legfurább történet amit hallottam.
- Hát furcsa a lány annyi bizonyos - felelte olf.
- De gyógyítani, tényleg tud - szólt Sin és felhúzva a pólóját, a hátára mutatott - A medve által okozott sebeimet teljesen meggyógyította.
- De egyben múmiát is csinált belőled - kuncogott Siegfreid, mire Sin felpatant és elkezdte kergetni, de meg is torpnat mert nem láta sehol se Vikit.
- Ez meg hova tünt?
Viki az erdőben sétált. Nem tudta, hogy hova megy csak azt, hogy megy és mennie kell. Egy folyóhoz ért. A fólyóban az volt a különleges, hogy egy szökőkútból eredt. Viki kábán odalépett és a kezét ráhelyezte a szökőkúton lévő misztikus írás jelekre. Hatalmas fehérség támadt, amit a fiúk is észre vettek és elindultak feléje. Mire odaértek nem a folyó volt ott, hanem egy tó és a közepén lebegett a szökőkút. A fehérség eltünt és Viki teste a parton volt. Szrosan magához ölelt egy botot.
- Már megint mi történ ezzel a lánnyal? - kérdezte olf untottan - Már nagyon unom, hogy mindig elájul vagy van vele valami. Esküszöm még egy ilyen eset és...-de nem fejezte be, mert Viki felkelt. A fiúkat figylemebe nem véve, elindult Arakirába.

Lezárt